-Felelsz vagy mersz, Hyemin?-kérdezte Insoo,mire elgondolkodtam.
-Merek.
-Rendben.-vigyorgott kissé ijesztően Insoo, majd Suhora mutatott jobb kezével.-Csókold meg!
-Mi?-kerekedtek ki a szemeim.-Ezt te sem gondoltad komolyan ugye?-akadtam ki.
-Ha nem teljesíted jön a büntetés.-vont vállat.Ez teljesen megörült?Hogy kérhet ilyet,mikor nagyon jól tudja,hogy én és Kris együtt vagyunk.
-Mi a büntetés?-forgattam meg a szemeimet. Insoo pedig elvigyorodott.
-Le kell vetkőznöd.-mondta ki egyszerűen.Felálltam a helyemről és lehúztam a felsőm.
-Inkább ez,mint az első.-morogtam halkan.A nadrágomtól is megszabadultam,így csak a fehérneműm takarta a testem.
-Hyemin,öltözz vissza most!-szólt rám barátom.Mintha meg sem hallottam volna ültem vissza mellé.
-Inkább elnézted volna azt,hogy megcsókolom Suho-t?-kérdeztem idegesen ránézve.Kicsit kellemetlenül éreztem magam,hogy mindenki engem nézz.-Folyathatnánk a játékot?-morogtam halkan.
-Na jó!Nekem itt lett elég.Öltözz vissza Hyemin!-állt fel Kris.-meg sem várta reagálásom,elkezdett öltöztetni.-És most hazamegyünk.-állt fel,engem magával húzva.Bólintottam egy aprót.A többiek nagyokat pislogtak Kris reakcióján.-Azért ennek a játéknak is vannak határai.
Morogva hagyta el a házat,engem is maga után húzva.Síri csendben sétáltunk egymás mellett.
Hazaérve ledobtam a cipőm az előszobába és a nappaliba mentem.Yifan pár perccel később követte példám és Ő is bejött a közösségi helységbe.Leült mellém.
-Most haragszol rám?-néztem rá kiskutyaszemekkel.-Oppa!-tornáztam ölébe magam.-Kérlek ne haragudj rám!
-Nem rád soha nem tudnék.-mosolyodott el.-Mint mondtam mindennél jobban szeretlek.-nyomott egy puszit ajkaimra.-És ezen még a hülye feladatod sem változtatott.-fogta közre arcomat kezével s úgy csókolt meg.
-Én is szeretlek.-fontam kezeimet nyaka köré s egy puszit nyomtam ajkaira.-Na én most már megyek aludni.-szálltam ki az öléből és elindultam a lépcső felé.
-Várjál már meg asszony!-indult el felém,én pedig elnevettem magam.
-Asszony a..-kezdtem bele.- tudod kid.-fogtam meg a kezét nevetve.
-Igen,tudom.Az én Hyeminem.-nézett rám kiskutyaszemekkel.Elnevettem magam,közben sikeresen felértünk az emeletre.-Jut eszembe.-szólalt meg mikor beléptünk a szobámba.-Holnap elmegyünk vásárolni?Már régen voltunk.-mosolyodott el s becsukta a szobaajtót.
-Szeretnél elmenni?-kérdeztem mosolyogva,mire bólintott.-A fiúk biztos elmennének veled.-nevettem halkan.
-Én rád gondoltam ám.- feküdt el az ágyon nevetve.Kuncogva ültem rá.
-Tudom.-vállat vonva nyomtam egy puszit ajkaira.-Hmmm.Rendben.Elmegyek veled,de csak mert kedves vagyok,és mert szeretek veled vásárolni.-kacsintottam.
-Megtisztelő érzésnek tartom.-nevetett halkan.
-Krisus!-szólítottam meg több perc némaság után.-Kérdezhetek valamit?
-Már megvolt.-kuncogott halkan,egy szemforgatással lerendeztem az ügyet.-Amúgy persze,nyugodtan kérdezz.
-Tudod,azzal az indokkal hoztak ide a srácok benneteket,hogy neveljünk meg téged és Kait,mert nagyképűek,önimádóak vagytok,de téged egyáltalán nem olyannak ismertelek.Akkor miért mondták ezt a fiúk?És miért kellett megcsókolnod azt a lányt?Hmmm?-az utolsó kérdést csak azért tettem fel neki,mert hallani akartam még egyszer az okát.
-Azért nem viselkedtem úgy,mert megismertelek.-mosolyodott el.-Muszáj felhozni ezt a csók témát mindig?-forgatta meg szemeit.Határozott bólintással jeleztem,hogy igen.-Sosem fogsz rajta túl lépni igaz?-ismét bólintottam egyet.-Hát akkor elmondom.-adta be a derekát.-Insoo már az első találkozásnál nem volt szimpatikus nekem.Mikor pedig megcsókolt téged,minden esélyét elvesztette,hogy valaha is jó barátok legyünk.Na,de nem is ez a lényeg!Azt hittem,hogy te és Insoo együtt vagytok,és muszáj volt bosszút állnom.
-Ugye tudod,hogy SOHA nem jönnék össze Insooval?-néztem rá halál komolyan.-Már 10 éve ismerem,számtalan lehetőségünk lett volna összejönni.-szálltam le róla.-Most nagyon megbántottál.- sértődést színlelve ültem fel az ágyon..Kuncogott egyet majd ő felült s magához húzott.
-Tudom,hogy nem haragszol rám.-csókolt bele nyakamba,felsóhajtottam.-Szeretlek Shin Hyemin.-suttogtam fülembe.-Sőt imádlak.Rajzoltam is neked valamit.
-Igen?-kérdeztem mosolyogva.-Na és mit?
-Várj idehozom!-szállt le az ágyról,majd odasétált az íróasztalomhoz.-Még aludtál tegnap,rajzoltam ezt.-mosolyodott el.Pár perc múlva visszatért a rajzával a kezébe.-Tessék!-nyújtotta át nekem.
Kuncogtam egyet mikor megláttam.-Köszönöm szépen.-néztem fel rá.Nem rajzol valami jól,de a szándék a fontos.-Holnap az első dolog,amit venni fogok az egy keret lesz.-mosolyodtam el.-Köszönöm Picasso.
-Szívesen.-ült le mellém mosolyogva s megölelt.
-Várj!Megfog gyűrődni.-nevetve próbáltam kiszabadulni öleléséből.-Kris!5 másodpercre engedj el kérlek!
-Így is letudod rakni.-morogta fülembe.Megforgattam a szemeimet és az éjjeli szekrényre dobtam a ajándékom.
-Olyan nyomi vagy.-öleltem át derekánál.-De így szeretlek.-nyomtam egy puszit ajkaira.
