10.rész

Sora pov:

Miután Kris falni kezdte a nővéremet,nem hazudok,ha azt mondom,hogy nem lepődtünk meg. Egész délután látni lehetett rajtuk a feszültséget,mikor nem tudták,hogy a másik felük merre jár. A fiúk társaságában nem egyszer nevettük ki a KriMin páros szerencsétlenségét-persze csak úgy mikor ők nem voltak a közelünkben.
Szóval,az elszabadult párost látva jobbnak láttuk elhagyni a terepet,így a házunk elé vonultunk első állomásként. Néhány srác még most is röhögve dőlt egymásra az előbb látottaktól.
-Krist nagyon beindíthatta Hyemin,ha így nekünk támadt!-osztotta meg megfigyelését a nevető Tao.
-Szerintem simán magáévá tette volna ott előttünk is,ha nem jövünk el!-kapcsolódott be a beszélgetésbe Chanyeol is az epés megjegyzésével,mire mindenki dőlt a nevetéstől.
-Már azt hittem soha nem jönnek össze.-jelent meg hirtelen Jongin,mire ijedtemben a szívemhez kaptam.
-Ne ijesztgess te gyagyás!-csapta a mellkasára kuncogva,amibe ő is szívesen kapcsolódott bele.-De igazad van. Már én is kezdtem kételkedni a jóslatainkban.
-Legalább ő lépni mert.-motyogta orra alatt Jongin alig hallhatóan. Kíváncsian pillantottam rá,mire ő fülig pirulva elterelte a szót.-Jézusom Sora,te tiszta libabőr vagy! Gyere ide!-szólt rám aranyosan,majd válaszomat meg sem várva a karjai közé rántott. Meleg testéhez simultam az enyémmel,még fejemet a mellkasára hajtva gyors szívverését hallgattam. Eszem ágában sem volt elmenni tőle,de kénytelen voltam mikor sutyorgás és halk nevetés csapta meg a fülem. A hang irányába fordítottam a fejem,ahol a többi srác állt mindentudó pillantásokat küldve egymásnak és ölelkező párosunknak is.
-Ugye ti nem estek egymásnak?-kérdezett rá Baekhyun egy vigyorral a képén.-Na nem mintha nem örülnénk nektek vagy ilyesmi!
-Nyugi,megígérem,ha egyszer nekiesek ennek a hülyének-mutattam a mellettem álló Jonginra.-,nem előttetek fogom csinálni!
A fiúk végleg hangos viháncolásba kezdtek a kijelentésemre. Mikor én is felfogtam mit mondtam az imént,vörösre színezett fejemet kezdtem csapkodni. Zavaromból csak egy pillanatra néztem fel ígéretem másik fontos elemére,akik hitetlenkedve bámult rám,kissé rózsaszínes pompában. Gyorsan akartam elterelni a figyelmet az előbb elhangzottakról ezért az első eszembe jutó dologgal álltam elő.
-Srácok szerintem menjünk vissza a lakásba. Hyemin szobája az ellenkező oldalon van az enyémmel és mellettem van kettő a vendég szobákból. Az elég lesz  nekünk mára.-hadartam gyorsan még mindig kerülve a szemkontaktust. A fiúk elmosolyodva bólintottak.
-És mi van,ha a nappaliban csinálják?-vettette fel a kissé magánjellegű kérdést Sehun. Fejben erre is tökéletes megoldást találtam.
-Gyere ide Sehun.-hívtam magamhoz a fiút,aki habozva,de teljesítette a kérésemet. Megfogtam a kezét,majd újabb fiút szólítottam.-Tao,te is gyere és fogd meg Sehun másik kezét.
És így tett. Végül beállítottam a majdnem teljes EXO-t a kéz fogos állapotba. Jongin középre került,ami nagyon bökte szegénykém csőrét. Kivált a sorból,majd hozzám trappolva elszakította tőlem Sehunt,majd kettőnk közé állt.
-Nem volt jó közepén.-morogta kisfiús zavarában,mire kuncogva ráztam meg a fejem.
-Most mindenki csukja be a szemét és csak a  másikra koncentráljon. Én itt elől vezettem a sort,ne aggódjatok!-mondtam,mire a fiúk egyöntetű "igen"-je volt a válasz. Elindultam magam mögött húzva többieket. Libasorunkat tartva jutottunk át a -szerencsénkre- üres nappalin és folyosón. Csak egyszer hallottunk meg egy hangosabb nyögést,mire a fiúk nevetve,ám még mindig csukott szemmel követtek továbbra is. Végül elérkeztünk a folyosónk végére ahonnan a három szoba nyílt. Elengedtük egymás kezét,majd a fiúk felé fordultam.
-Mivel tizenketten vagyunk összesen,logikusnak tartom a négy fős szobákat.-bólogatás a válasz.-Akkor Suho és Xiumin velem van.-közöltem,mire a két fiú boldogan slattyogott be a szobámba. A többiek is elkezdték elosztani magukat,de ekkor Jongin somolygott oda hozzám
-Én veled akarok lenni egy szobában.-felelt durcásan,mire elnevettem magam.-Remélem engem hívsz.-szólt oda még utoljára a döntésem előtt. Újra rám került a sor a választásban,így magamhoz hívtam a durcás kisfiút,aki boldog vigyorral nyomott egy cuppanósat a homlokomra mielőtt bevágtatott a szobámba. A szobám közepén hatalmas nagy francia ágy terült szét,amin bőven elfértünk mind a négyen. A fürdést elintézve az ágy előtt álltunk tétlen gondolkodásban.
-Ki alszik ki mellett?-tette fel a mindenki fejében forgó kérdést Xiumin. Jongin villámgyorsan ragadta meg a kezemet,majd az ágy felé cincálva mindkettőnket lefektetett arra. Nagyokat pislogtam rá,mire ő átdobta rajtam egyik karját és magához húzott,mint kis gyerek a maciját.
-Nem érdekel,ki hol alszik,Sora mellettem lesz!-jelentette ki rendíthetetlen hangnemben Jongin,majd a nyakamba fúrva fejét helyezte kényelembe magát. A két srác kuncogva foglalta el a saját helyét. Így végül felállt a sorrend: Suho,Én,Jongin és végül Xiumin.
Fekvés közben ellenállhatatlan késztetést éreztem arra,hogy teljesen magamhoz vonjam a táncos fiú szuszogó testét,így mikor úgy éreztem Jongin már biztos alszik, átöleltem a fiú derekát Fejemet a mellkasába fúrtam és egy kisebb mosollyal az arcom fészkeltem még közelebb magam a testéhez. Nagy meglepetésemre Jongin hirtelen szorított az ölelésén egy pillanatra,majd nedves ajkait éreztem a homlokomra nyomódni.

Hyemin pov:

Reggel mikor felkeltem Kris már nem volt mellettem.Nehezen ki keltem az ágyból,majd egy bugyit és egy rövidnadrág felvételével mentem le. A fiúk és Sora a tévé nézésbe voltak bele merülve,Kris pedig a konyhába újságot olvasott.Átosontam a nappalin.
-Jó reggelt..-tettem a kezeimet vállára.Letette az újságot,majd felnézett.
-Neked is szépségem..-mosolyodott el.Beleültem az ölébe vele szembe.-Hogy aludtál?-kérdeztem,miközben egy apró puszit nyomott az ajkaimra.
-Ami azt illeti rosszul!-próbáltam szomorúságot tettetni,majd barátomra néztem aki fapofát vágott.-Mert nem voltál mellettem mikor keltem.Amúgy nagyon jól aludtam..-mosolyodtam el.-És te?
-Én?-kérdezett vissza.-Remekül..-kuncogott.